Fjordulópont

Az esküvő utáni napon, vasárnap reggel nagy útnak vágtunk neki. Egy a német határtól kb. 40 km-re lévő farmra voltunk hivatalosak délutánra. Gyönyörű napsütéses idő fogadott minket aznap, aminek végtelenül örültünk. A terv az volt, hogy útközben megállunk egy gyönyörű dán kisvárosban, Rimo-ben egy sétára, valamint átruccanunk Flensburg-ba, Németországba is egy gyors bevásárlásra a farm előtt. 

Rimo egy mesébe illő kis gyöngyszem, megőrizte a középkori városszerkezetét, kettészeli egy csatorna a települést, a központjában pedig egy 800 éves templom magasodik ki. Többszáz éves házak között, macskaköves utcákon tettünk egy sétát és megállapítottuk, hogy ilyen helyek maximum a mesékben vannak, vagy skanzenokban.

Szorított az idő, tovább kellett indulni, ha meg akartuk nézni Flensburg központját is. Márpedig meg akartuk nézni...:) Egyetlen egy hibát követtünk el, hogy nem álltunk meg rögtön a határ mentén lévő első áruháznál bevásárolni. Flensburg tengeri kikötőjénél sikerült parkolóhelyet találnunk végül. Csak egy gyors sétát tettünk a város központjában, aztán már indulnunk is kellett tovább. A városból kifelé menet sajnálattal vettük tudomásul, hogy vasárnap zárva vannak az üzletek Németországban, így a bevásárló túránk kimaradt végül. 

Pontban három órakkor megérkeztünk a farmra, ahol friss kávéval és süteménnyel várt minket már a házigazda és a farmon két éve dolgozó magyar lány. Egy kellemes bemutatkozó beszélgetés után kezdődött a farm bemutatása. 65 hektáron folytatnak biogazdálkodást, de mellette állatokat is tartanak. A farm fő profilja mégis az idegenforgalom, falusi vendéglátás, 9 apartmanban fogadnak vendégeket. Leginkább belföldről érkeznek a visszatérő családos vendégek, de tartanak itt cégek is különféle továbbképzéseket. Sok önkéntes is dolgozik egy-két hétig a főszezonban. A farmon megtermelt élelmiszerekből készítik az ételek jelentős részét. Kedves vendéglátóink a végén még egy vacsorára is megvendégeltek minket. Szuperül éreztük magunkat az egész nap folyamán!

attila

Sziasztok!

Hát az elmúlt egy hét sem szűkölködött érdekes programokban, eseményekben. Kezdjük is mindjárt a hétvégével. Néhány dán lány egy nagyszabású esküvőt tervezett meg hetekkel korábban. Mindenkinek kitaláltak egy személyiséget, nevet, egyfajta szerepjátékba kellett beleélnünk magunkat. Nagyon sok előkészületet követően (díszítések, welcome drink, beöltözés, beszédek megtanulása, stb.) végül pénteken este vette kezdetét az őrület!

Ekkor került megrendezésre a legénybúcsú és a "leánybúcsú" is külön helyszíneken. Mi fiúk "természetesen" alkoholos játékokkal, vetélkedőkkel (Drinking Olympics) indítottunk az iskola udvarán. Később a hangulat kellő mértékű megalapozása után a szokott teremben folytatódott az őrület. Hárman közülünk beöltöztek lánynak és egy igen érdekesre sikerült tánccal szórakoztatták a színpadon a szerencsés férjjelöltet és a nagyérdemű publikumot. A férfisztriptízt követően hatalmas tánc vette kezdetét kifulladásig hiányos öltözetben. Leginkább az alsónadrág-zokni kombó volt megfigyelhető. 

Közben a lányok sem tétlenkedtek az emeleti teremben, többféle játékban is összemérhették a tudásukat a csapatok. Sajnos nem rendelkezem több információval az éjszakájukkal kapcsolatban, de a reggeli csatateret látva, vannak elképzeléseim róla...:)

Szombaton délután fél ötkor pedig egybekelhetett végre a pár egy kis templomban, pappal, gyűrűvel, konfettiesővel, s minden egyébbel, amit el lehet képzelni. A pap bácsi újító módon, de felettébb szórakoztatóan vezényelte le a ceremóniát. A templomi esküvőt a welcome drinkek elfogyasztása, az ajándékok átadása és a háromfogásos vacsora követte. A vacsora közben többen mondtak beszédeket is, valamint mindenki a szerepének megfelelően próbált meg viselkedni. De hallhattunk rap-előadást is, különféle énekeket, valamint volt egy közös tánc is. Végül a bulira már nem sok ereje maradt a násznépnek, hiába, a tegnapi bulit nem lehetett olyan könnyen kiheverni...:)

attila

Március 23-án, szerdán egy napos kirándulást tett az iskola  egy 50 km-re lévő csodaszép tengerparti erdőbe. Reggel 9-kor indult a busz és délután 4-re ért vissza. Kellemes tempóban olyan 10 km-t gyalogoltunk először kijelölt turistautakon az erdőben, majd pedig Dánia egyik legszebb tengerpartján. De beszéljenek inkább helyettem a képek a galériában. 

Az időben visszafelé haladva a következő főbb események történtek:

2011. március 20. : este filmnézés, aztán éjszaka a fjordparton megtekintettük a „nagyra nőtt” Holdat! Fotóinkat még az index.hu is leközölte, szóval nem lehettek olyan rosszak…

http://indafoto.hu/search/list?search=simple&textsearch=fulltext&photo=&textuser=&textmap=&text=szuperhold&sphinx=1&submit_btn=

2011. március 15. : A reggeli gyűlésen nemzeti ünnepünkről tartottunk egy kis megemlékezést zászlófelvonással, Himnusszal, Szózattal, Nemzeti dallal, 12 ponttal és egy rövid történeti áttekintéssel. 

2011. március 13.: Hatan elmentünk Holstebro-ba megnézni a Holstebro-Vác női kézilabda EHF kupa negyeddöntőt, ahol sajnos kikapott a magyar csapat 36-32-re. De szurkolásban a magyar tábor messze felülmúlta a dánokat! Délután városnézés, majd este egy óriási  Farsangi buli volt.

2011. március 7. : Elkezdtük megépíteni öko-órán a következő közös projektünket: egy tyúkólat! Négy csoportra lettünk bontva, egy csoport dolgozik a tyúkólon, míg egy másik a kertben vagy egyéb projekteken: rövidfilm készítés a fenntarthatóságról, méhkaptár, madárodú.

2011. március 5. : Témanap: Négy lehetőség közül kellett választani: búvárkodás cápákkal (fizetős), salsa és merenge tánc, színjátszás fehér sminkben, vagy különféle feliratok készítése egy speciális géppel. Mindenki készített különféle kreatív feliratokat, ábrákat, amit a suliban kiragasztott.

Este pedig az újak kedvéért egy fergeteges jelmezes buli és kis előadások következtek. Mi egy rögtönzött western jelenetet adtunk elő, a siker természetesen most sem maradt el...

2011. március 3. Coffee evening: mindenki bemutatott egy kicsit a tudásából: zenélt, felolvasott, vagy éppen táncolt a színpadon.

2011. február 26-28.: Hosszú hétvége volt, a dánok egy része hazament, sajnálom, de nem emlékszem már rá, hogy mi történt…biztos nem volt semmi buli, ahol senki nem ivott semmi alkoholt. 

2011. február 21-25.: Projekthét volt, ami annyit tesz, hogy a rendes órák helyett egy előadást kellett készítenünk. Három csoportra lettünk bontva és minden csoportnak volt négy napja rá, hogy kitaláljon egy kis műsort a „gang” szó köré építve. (ez egy jolly joker szó itt)  Egészen hihetetlen alkotások lettek, nagyon profik a maguk nemében. Volt itt minden, vizuális show, video, festékes tánc, árnyéktánc, tánc a hóban, gyilkosság, próza, dobozzal a fejünkön bohóckodás a szélmalom előtt, stb. 

2011. február 2-20. : Ökológia órán ún. modell projekteken dolgoztunk, amit a végén kiállítottunk és bemutattunk az többieknek is a folyosón. Felépült egy öko-falu, egy öko-farm, egy öko-város, és három dream house is! Ezeket később a nyílt napon is bemutatjuk majd a látogatóknak.

Nagyon gyakran vannak vendégek is a suliban, ebben az időszakban például jött egy értelmi fogyatékosokból álló színjátszó csoport 3 napra, valamint két hétvégén is volt táncos csoport és workshop: brazil tánc és afrikai tánc. Egy hétig pedig növénymetsző kurzus volt külsősök számára megtartva elméletben és gyakorlatban.

A jobb időnek köszönhetően a hétvégéken gyakran kirándultunk a környéken, gyalogosan, vagy éppen kerékpár nyergében.

Képeket vegyesen találtok az indafotós galériában, kellemes böngészést kívánok!

üdvözlet, 

Attila 

Kedves Olvasók,

ahogy nézem, bő egy hónapja semmit nem írtunk ide, ami önmagában véve nem egy jó dolog, de az látszik belőle, hogy zajlik az élet itt, északon is. Az elmúlt második itt töltött hónap is hasznosnak és érdekesnek bizonyult, a hónap első felében elmélyültünk a tantárgyak rejtelmeiben, ökológián kiscsoportokban/egyénileg modelleztünk, ki öko-falut, ki fenntartható farmot, ki saját házat tervezett magának kicsiben, a főzőórán volt olasz, japán, indiai alkalom, sör-, illetve kenyérkészítés, valamint hal- és tengeri herkentyű-vacsora is. A művészetekkel (zene, tánc, kerámia, festészet leginkább) szintén ügyesen haladunk - ezek egyik kiteljesedése volt a február végi ún. projekthét, amikor az egész társaságot három felé osztva egy egész hétig egy nagy előadásra készültünk, szabad eszköz- és műfajhasználattal. A központi gondolat a dán 'gang' szó körül forgott, aminek sok tucat jelentése közül szabadon válogathattunk. A három előadás nagyon jól sikerült, és a február is véget ért vele. Március kezdetével megérkeztek az új tanulók a suliba, kb. 15-en, nem csak dánok, szóval megint kicsit felbolydult a normál menetrend, de majd visszaáll. Az időjárás nem volt túlságosan kedvező (ahogy halljuk, otthon sem annyira...), még február végén esett hó, ami nehezen akart elolvadni, szóval nem volt nagyon alkalmas az idő kimozdulni egy-egy kirándulásra, de mostanában már nagyon tavasz-illat van, szóval újra leporoljuk a Dánia-néző terveinket :)

Szép tavaszvárást mindenkinek!

Az elfoglalt vestjyllandos magyarok nevében: Zsolt

Ökológia órán ellátogattunk a szomszédos kis falu, Velling egyik lakosához, hogy megnézzük a passzív házát. A legnagyobb hangsúlyt az energiafogyasztás visszafogására és a jó hőszigetelésre fordította a ház tervezése és építése során a családfő, akinek nem mellékesen a felesége kiválóan megtanult magyarul önszorgalomból.

A villamos áram egy részét napelemekből fedezik, míg a ház déli oldalára felszerelt napkollektorokkal a melegvíz ellátást és részben az épület fűtését oldják meg. Egyébként a 30 cm-es kőzetgyapot szigetelésnek és a legújabb thermo-ablakoknak köszönhetően majdnem mindig 20 C fok körüli hőmérséklet uralkodik az épületben, így fűtőtestekre sincs szükség. Ezen kívül egy levegőztető rendszer is be lett építve, ami folyamatosan friss levegővel látja el az épületet.

A ház átgondolt tervezését mutatja, hogy gondolva a későbbi idősebb korukra, beépítenek majd egy kis liftet is a 3 szint közé! Ezen kívül a család rendelkezik egy elektromos kisautóval is, amit munkába járáshoz és kis utazásokra használnak elsősorban a 90-110 km-es hatótávolsága miatt.

ui.: Én is valami hasonló házat szeretnék majd, ha nagy leszek…

A cseh lány, Pavlina ötlete nyomán a január 29-31-ei hosszú hétvégére, amikor a dánok hazamennek, a magyar csapat egy jelentős része kibérelte az iskola kisbuszát és nekivágtunk az első nagyobb lélegzetvételű saját szervezésű túránknak. A szombat reggeli 8 órás indulás kérdéses volt a pénteki éjszakába nyúló „mélyre ható eszmecserének” köszönhetően, de végül csak sikerült mindenkinek a korai kelés nem kis meglepetésemre…

Így hát elindultunk a közel 140 km-es útra, hogy a közép-jyullandot átszelve megérkezzünk dánia második legnagyobb városába: a 250 000-es lélekszámú Aarhusba. Ott kezdődött a sztori, hogy nem találtuk a kocsi forgalmiját a papírok között, de úgy véltük, hogy ez már egy annyira fejlett ország, hogy biztosan elektromos leolvasóval állapítják meg a szervek a kocsi adatait! :) Titokban azért reménykedtem, hogy ne igazoltassanak…

Útközben több dologgal is meg kellett küzdenünk: a 80 km/h-s maximális sebesség folyamatos betartásával a nyíl egyenes üres főúton, a helyi dán rádióállomásokból áradó irritáló R&B zenével, az előttünk tötyörgő régi Swiftekkel, valamint Silkeborgban a hiányos kitáblázottsággal és a fizető parkolókkal. Végül remek sofőrünk, Zsolt vezetésével sikeresen megérkeztünk Aarhusba, ahol fél órás parkolóhely utáni bolyongást megelégelve behajtottunk egy cég privát parkolójába abban bízva, hogy szombat lévén senkit nem fogunk ott zavarni. Sajnos a megérzésünk tévesnek bizonyult, amit a szélvédőn diszkréten elhelyezett 650 koronáról szóló kis csekk igazolt később.

Magáról a városról nem sok mindent tudtunk előzetesen, elindultuk a híres székesegyház felé GPS-szel és olyan profi fényképezőgépekkel felfegyverkezve, mint a japán turisták! Miután megtekintettük a felettébb impozáns székesegyházat (Dánia leghosszabb és legmagasabb székesegyháza) kívülről és belülről is, tanácskozást tartottunk a hogyan továbbról. Közösen megnéztünk még a Miasszonyunk templomot is útban a „Den Gamble by” a régi város felé menet. Sikerült magunknak 25 koronáért diákjeggyel bejutnunk, elég volt bemondanunk, hogy a népfőiskoláról jöttünk, nem kértek semmilyen igazolványt. Ez egy több hektáros skanzen, ahol egész dániából láthatóak különféle építmények, mesterségek, műhelyek, régi üzletek az 1900-as évek elejéről. Mondanom sem kell, hogy nem tudtunk mindent megnézni, szorított az idő is, meg a hideg szeles idő sem igazán kedvezett a sétálgatásnak. Olyan dolgokat láttunk itt, amire álmunkban sem gondoltunk volna: régi játékkiállítást, ritka hanglemezeket, vízimalmot, szélmalmot, stb. Nagy élmény volt.

Ezután szétvált a csapat, Zsolt geo-ládák felfedésére indult el magányosan, én és Tamás bevásárolni a csütörtöki cooking classra egy ázsiai élelmiszer-szaküzletbe, míg többen egy kávézó felkeresése mellett döntöttek egy kis felmelegedés céljából. Aarhus további nevezetességei közé tartozik az impozáns modern épületben lévő művészeti galéria az ARoS (ahová 90 korona és egy fél órás sorbanállás után lehetett volna csak bejutni), valamint a Marselisborg kastély, a királyi család nyári rezidenciája, amit sajnos nem sikerült megtekintenünk. De van itt többek között még Nő múzeum, Viking múzeum, valamint nagyon híres az egyeteme is, ahol közel 30 000 diák tanul. Érdemes megemlíteni, hogy itt van Dánia legnagyobb ipari kikötője, ahol évente közel 12 millió tonna áru cserél gazdát. Leginkább mezőgazdasági termékek, valamint szén és vas kereskedelme zajlik itt.

A kikötőben történő kötelező fotózkodás után egy hangulatos kis pubba tértünk be immár egy ötös fogattá egyesülve, ahol kellemesen megittuk a 25 koronás söreinket, kávéinkat, ki-ki ízlésének megfelelően. Délután 6 órakkor találkoztunk két társunkkal a székesegyháznál és elindultunk együtt a buszhoz hullafáradtan. Ott szomorúan konstatáltuk a már korábban említett kis mikuláscsomagot, majd csodával határos módon sikerült rátalálnunk a városból kivezető útra, a táblázottság teljes hiányának ellenére is…

Sajnálatos tény, hogy elég szemetes volt még a belváros környéke is, valamint mindenfelé eldőlt, roncs kerékpárok csúfították a városképet. Mindemellett érdekes volt látni az 1 fok körüli időben sapka nélkül vígan kerekező szőke dán lányok arcát a kapucni résén dideregve kikandikálva…

Hazafelé menet megállapítottuk, hogy autópályák és vasútvonalak tekintetében volna még mit fejlődniük a dánoknak hozzánk képest is, de hát lehet, hogy nekik nincs szükségük ezekre, jól megvannak így is.

Baráti Üdv. haza: Attila

Most itt ülünk a Petivel a kiskonyhában. Itt mindig megbízhatóan van WiFi. Dub Stepet hallgatunk, ő képeket néz, én meg mi mást tennék ezt írom. Ígéretem szerint, hetente beszámolok az ebédek és vacsorák diverzitásáról. A többiek elég szépen beszámolnak roxforti dániai élményeinkről és egymásról. Bár ez ügyben nem tudok nagyon messzemenő összehasonlításokat végezni, ugyanis mindeddig kimaradt életemből a Harry Potter, de többen is a varázsló/boszorkány képzővel hasonlítják össze a Hojskole-t. Talán majd a végső összehasonlítást Ábristól várhatjuk, de ezzel nem kívánok terhet illetve kötelezettséget róni rá. Szóval következzék a január 11. ebédjétől január 17. vacsorájáig terjedő időszak Gasztro Naplója, amelyhez továbbra is odabökném a teljesség igénye nélküli jelzőt:

január 11.

ebéd: Húsgombócok currys mártásban. Saláta répával dióval és rukkolával,paradicsommal.

vacsora: Taco, leveles tésztában sült csirkemell darabok fűszeres zöldséges szószban. Rák citrommal, majonézzel. Saláták rukkolával, paradicsommal, céklalevéllel. Sült zeller lencsével. Nyers pácolt marha hidegtálon sajtdarabokkal. Kéksajt.

január 12.

ebéd: Répás tejfölös saláta. Sült krumli és zeller. Hal mákkal, apróra vágott olivával. Vegetáriánusoknak szójafasírt salátával.

vacsora: sajnálom, de így egy hét távlatából nem vagyunk képesek visszaemlékezni, feltehetőleg nem azért mert oly jelentéktelen lett volna az a 4-6 fogás.

január 13.

ebéd: Csípős paradicsomos zöldségleves friss barnakenyérrel és grissinivel.

vacsora: Szőlős joghurtos káposztasaláta, paradicsomos hal kapribogyóval, kertből szedett zöldsaláta, tojásrántotta, padlizsánszeletek sütve, szójafasírt lepény. Különböző húsgolyók.

január 14.

ebéd zöldséges gulyás, zöldfűszerrel díszített krumplipüré, vegyes saláta

vacsora: hamburger, salamon, burgonya, chili, mediterrán saláta feta sajttal, húsgolyók, majonéz, avokádó krém, kechup.

január 15.

vacsora: grill csirke, szezámmal borított sült banán salátában. Rizs.

január 16.

vacsora: sült bárány, rakott tejszínes burgonya, feta sajtos mediterrán saláta, tzatziki saláta.

január 17.

ebéd: gyömbéres currys lencse, fehér- és sárgarépával. Joghurtos káposztasaláta gránátalmával. Fokhagymás oliva fűszerolaj. Fekete szezámmagos lepénykenyér.

vacsora: báránysült currys, mazsolás rizzsel. Mediterrán saláták, leveles tésztában sült zöldséges csirke. Rakott spárga, tzatziki, kosárkában csirkepörkölt borsóval és aszpikkal, joghurtos, káposztasaláta gránátalmával és lila babcsírával.

P.s.: bocs a sok kihúzott szövegért a bevezetőben. Ja és itt még a banán is bizonyítottan ökológiai gazdálkodásból származik. Szépen mutat majd a gyerekkoromból hátramardt banáncímke gyűjteményemben otthon, az ajtófélfán.

Üdv: Balázs, és a képekért köszönet Petinek

Udvozlok Mindenkit!

Elore szeretnek elnezest kerni az ekezetek hianya miatt, sajnos kisporoltak a szamitogepembol par betut.
Gondoltam en is megosztom eddigi elmenyeimet veletek. Sok ujat nem tudok irni, a tobbiek nagyszeruen felvazoltak a korulmenyeket. Elegedettsegemen mar csak a tavaszi joido segithet. A problemanelkuliseg miatt a honvagy gondolata fel sem merulhet bennem.
Az elso heten, mint a legtobben tudjatok sajnos beteg voltam, szoval nekem egy kisebb csuszassal sikerult ekezdeni az integraciot. Par kivetellel mindenkivel sikerult mar szot valtanom, es meglehetosen pozitiv kep jott le a tarsasagrol.
Szeretnem egy kis vicces jellemzessel felvazolni a magyar csapat tagjait az en szemszogembol:

Zsoka - A termeszet- es tarsasagkedvelo talpraesett lovaslany
Annamaria - Baratkozo lelkes szervezo
Attila - Humorbonbonokkal bombazo tarsasagi kozeppont
Tamas - A sokatlatott aktiv, magyarok szovivoje
Barna - Fiatal korat meghazudtolo romantikus partihuligan
Peter - A keleti filozofia megszallotja, mindenki beszedpartnere
Balazs - Mindenre nyitott, szorgos pedáltaposó
Abris - A muvelt kritikus
Zsolt - A vadakat (reszegeket) terelo juhasz
Matyi - A cseperedo rockstar
Gellert - irjatok meg ti ;)

Hupsz, ezzel bucsuznek is, mennem kell orara.

Gellert

Most borús a hangulatom. Lemaradtam a vacsoráról. A betegségem után ma voltam először worlddancen – igen, többé kevésbé meggyógyultam, szerdától már látogattam is az órákat, kivéve ezt a világtáncos ugrabugrát, úgy gondoltam, nem tenne jót, ha felhevülne a testem –, eléggé kifáradtam és gondoltam vacsora előtt szundítok másfél órácskát… és hát így. Halleves volt, mindenféle húsok, no meg sült lazac. Hoppon maradtam. Sebaj, legalább kiteljesedik a fogyókúrám – azért a szobatársam madárlátta sütijéből lakmároztam valamit. Már csak azért sem kell komolyabban aggódnotok, mert itt tulajdonképpen öt étkezés van egy nap – mind közül a vacsora a legjelentősebb –, ha beleszámítjuk a délutáni kávéhoz felszolgált uzsonnát és a fél kilenc felé felkínált süteményt – és miért ne tennénk? Persze a lazaclakomához képest mindez csak sovány vigasz.

A táplálkozással kapcsolatban még csak annyit, hogy a kávéhelyzet nyílt lázadásba torkollott. A pártütők vezéralakja Alex, a mindenhonnan elkéső, az éjszakai italozást kedvelő, igen piros orcájú dán legény volt, aki egy kolleginájával karöltve kipenderült az ebéd utáni eligazításon, és a következő dalt vezényelték kánonban (dallam: Jákob testvér, Jákob testvér, alszol-e):

Ginger, garlic
Ginger, garlic
Rice and chili
Rice and chili
And We want some coffe,
And We want some coffe,
Nyim-nyam-nyam

Mindenki nagy beleéléssel énekelt, ugyanakkor nem lett foganatja, mindenesetre ötletesen adták a vezetőség tudtára óhajukat. (Szerencsére az én kávézásom megoldódott; mi magyarok ebéd után főzünk egy jó kotyogóst.)
Különben érdekes ez az ebéd – és vacsora – utáni – egyesek számára közbeni – tájékoztató. Ilyenkor az ügyeletes tanár megrázza a kis nyeles csengettyűt, és elkezdi a beszédeket, eközben nem illik hangoskodni – magam már szinte tökélyre fejlesztettem a hang nélküli étkezést. Ilyenkor osztják ki a postát, csomagokat, és ekkor beszéljük meg az iskola ügyes-bajos dolgait. A diákok is felszólalhatnak, sőt, mindig valaki más gondoskodik versről, ma például az egyik álmatag dán srác olvasta fel a saját szerzeményét, melyet az iskolában írt a songwriting óra keretében.

Mivel meggyógyultam, nem halaszthattam tovább a közös munkában való részvételt sem. Bizony, takarítottam. Mondjuk kezdetben nem vállaltam be a Wc-t, maradtam a könyvtár kiporszívózásánál. Minden reggel fél órás kis munka, ki lehet bírni. A magyaroknak kicsit többet kell takarítaniuk, de ez tényleg nem vészes, sőt, ma az életcsoport értekezleten a vezető tanárunk tolmácsolta az igazgatónő üzenetét, miszerint „nem kell annyira alaposnak lenni, a dísztermet elég egy héten kétszer takarítani”. Szóval elégedettek velünk. A konyhai robot azért kicsit húzósabbnak ígérkezik, itt ugyanis egyszerre két-három ember teljesít szolgálatot, időkorlát nélkül, amíg tiszták nem lesznek az edények – egyébként van valami mosogatógép. Ez a munka azonban csak havonta kétszer kerül az emberre, ugyanis minden héten más életcsoport felel a konyháért, és négy ilyen csoport van – egy csoportba pedig 12 személy tartozik.
Ma, reggeli után az egész iskola egybegyűlt – ahogy mindig – és ezúttal mirajtunk volt a sor, hogy véghezvigyük a „politikai kitekintést”. Ez a „Szabad Nép félóra” péntekenként van, és abból áll, hogy az adott csoport néhány tagja – Tamás vállalta a feladatot – beszámol a hét fontosabb bel- és külpolitikai eseményeiről; a magyar sajtótörvényről, a hazai belvízhelyzetről, a dán influenzajárványról és a koronahercegné újszülött ikreiről. Az érdekesebb dolgokról kérdezhet még a közönség, s mindent tárgyilagosan, érzelemmentesen megbeszélünk. (A sajtótörvény kapcsán én is mondtam ezt-azt.)

Az iskola kulturális szolgáltatásait a helyi falu, Velling polgárai is élvezhetik, ami jogos, hisz az ő közadakozásukból épült fel az intézmény. Szerdánként mindig lesz valamiféle zenés, felolvasós est. Most például egy elismert dán zongoraművész, Thomas Clausen adott koncertet. Az est első felén a saját darabjait játszotta; modern, atonális zenét, a második részében dalokat – Debussy, Alban Berg – adtak elő feleségével, aki szoprán énekesnő. Hát tudjátok, nem volt semmi, elképzeltem, hogy Magyarországon történik mindez egy Isten háta mögötti, nyolcszáz lelkes faluban, ahová leutazik egy országos ismertségű zongorista, és a saját, nem egykönnyen hallgatható darabjait adja elő, a helyi közönség pedig ahelyett, hogy elfutna, vagy kiröhögné, nagy műélvezettel hallgatja a kortárs kalimpálást – mely egyébként az én zenei ízlésem szerint maga volt a tömény iszony, persze lehet, hogy nem voltam ráhangolódva. Mindenesetre így összességében nem volt egy rossz élmény.
A külsősök – főleg idősebb párok – egyébként a tangó-kurzusra is bejárnak. Apropó tangó, lehet, hogy inkább én is ezt választom az afrikai unga-bunga helyett vagy mellett – az ugyanis elég abszurd, amikor engem akarnak megtanítani, hogyan táncoljak reagge-t.
 

Dánia. Nem sok minden jut eszébe rögtön az átlagembernek erről az országról, talán csak a vikingek, a dán kézilabdás lányok, a Tuborg és Peter Schmeichel vagy Michael Laudrup.
Remélem, hogy a következő öt hónapban lesz arra lehetőségünk, hogy jobban megismerjük ezt az érdekes országot és a blog segítségével másoknak is tudunk majd hasznos információval szolgálni.

Lássuk csak, hol is kezdjem. Először is néhány szót mondanék a magyar csapatról. 11 eléggé különböző karakterű, hátterű fiatalnak adatott meg ez a nagyszerű lehetőség, hogy itt lehessen. Érdekes látni, ahogy szinte az első naptól kezdve természetesen (néha már-már túlzottan is) viselkedünk, olyan mintha régi ismerősök lennénk…Egyenlőre semmi jelét nem látni a klikkesedésnek, furkálódásnak, remélem ez így fog maradni a továbbiakban is!
Fontos megjegyezni, hogy a „diákoknak” részt kell venniük az iskola életében. Bizonyos feladatokat az ún. livinggroup-oknak kell megoldania: takarítás, konyhai besegítés, az iskola facebook profiljának frissítése, busztakarítás, heti hírcsokor összeállítása…stb. De különféle „committee”-k is alakultak, többek között a reggeli gyűlések, a partik, a bár, a sportesemények levezénylésére.
Az eddigi munkánkkal meg lehetnek elégedve, ma reggel tolmácsolta az igazgatónő észrevételét az egyik tánctanár, miszerint a magyarok túl „sokat” takarítanak, nem kell felmosni pl. minden nap a színháztermet, csak ha piszkos. Jövő héten a mi csapatunk lesz a soros a konyhai munkákban, mosogatásban, asztalterítésben, az ételek előkészítésében. Kicsit nagyképűen talán ki merem jelenteni, hogy szerintem nem lesz gond ezen a téren sem…

Ami a hétvégét illeti, nem ígérkezik rossznak, most pénteken este egy nagyszabású élő zenés buli lesz. Szombatra a magyar csapat, azaz mi, kibéreltük a suli 9 személyes Ford Transit-ját egy „kis” fjord körüli kb. 80-100 km-es túrára. Érdekes lesz látni egy viking falu másolatát, meg többek között egy tradícionális helyi kikötőfalut és halpiacot is meg fogunk tekinteni a tengerpart mentén. Vasárnap, ha az időjárás engedi, akkor egy kis gyalogtúra a környéken még belefér, már csak a „szombat esti láz” utáni felfrissülés céljából is! Este nyolctól pedig indul a filmklub a TV szobában. A fennmaradó időt pedig majd csak elütjük valahogy, a lehetőségek tárháza szinte korlátlan: ping-pong, csocsó, szauna, boksz, kondizás, internetezés, zenélés, stb.

Első bejegyzésemnek mostanra ennyit szántam, megyek rápihenni az esti partira, de előtte még egy jó kis ökológia órát is meglátogatok majd, amit egy nagyon kedves és segítőkész szőke hölgy tart angolul.

Üdv. mindenkinek, Attila „TikiG” 
 

Az ember sok mindenre gondol mikor ezt a szót meghallja, hogy ökológia, hogy vajon mit tanulhatunk majd ezen az órán.

A mi kis csapatunk nagy érdeklődéssel választotta ezt az órát, melyet egy nagyon kedves és energikus tanár tart: Mette.

Általában az első órák ismerkedéssel és tanterv bemutatásával kezdődik, de mi itt belevágtunk a lecsó közepébe és elmentünk egy környező településre husángot vágni, fűrészelni az elkövetkezendő projektünkhöz. Ezen a "kellemes", hideg és fagyos délelőttön sikerült a kis öko csapatnak összeismerkednie.

A következő órán, már a tanár teli programokkal és kirándulási tervekkel érkezett. Mindenki bemutatkozott, majd az 5 órás ökoórát különböző játékos szünetek mellett, izgatottan hallgattuk végig. 

Január 11. Napkollektoros előadás

Az ökotanár készített egy facebook csoportot is, melyben üzent, hogy szervezett nekünk egy külön programot a kedd estére, egy napkollektorokról szóló előadást. A magyarok társasága örömmel vette ennek a programnak a lehetőségét, és felkerekedtünk a kisbusszal ezen az erősen hóeséses estén. A tudományos kiseste szünetében megismerkedtünk egy francia nénivel is, aki nagyon jól beszélt magyarul. Kiderült, hogy saját magától tanult meg ilyen jól magyarul. Nagyon megkedvelt bennünket és mondta, hogy bármikor szívesen segít, ha van bármi kérdésünk a témával és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. Mielőtt még beszálltunk volna a kisbuszunkba, az ökotanárunk egy hatalmas hócsatát rendezett megdöbbenésünkre.

Január 12. 

A harmadik órán meglátogattuk a suli biokertjét, ami egy 4 ha-os biokert, ahol mindenféle zöldség, gyümölcs és fűszer megterem.

A kertész néni végigkalauzolt a bio mesevilágban, ahol kis "állomások" mellett elmondta mindenegyes háznak, zöldségnek, gyümölcsnek és még a lovaknak is a kis történetét.

Írta: Zsóka, Zsolt                                                                                   

Személy szerint ez az első bejegyzésem közös utazásunkról, „nemzetközi tanulmányainkról” beszámoló blogunkban. Amikor mindezt gépelem lassan öt óra van. Kinézek az ablakon, erősen sötétedik, fúj a hideg szél, az égen a magasban sűrű fellegek vannak de ez csak akkor látszik a szürkületben ha jobban megnézem, egyébként mondhatnám az is: látom már az első csillagokat.

Itt Dániában jó világ van. Jó látni egy ilyen országot, ahol gyakorlatilag minden úgy működik, ahogy kell. Mindenkinek megvan a maga dolga és azt mindenekelőtt el is végzi. Nincs kedvem bezzegországozni, nem is fogok. Dánia különleges hely, ahol pedig mi vagyunk az egyik legkülönösebb része. Körülöttünk tanyák, a legközelebbi város Rinkøbing 5 km-re fekszik. De nem is ez a lényeg elsődlegesen, hanem maga az intézmény ahol tanyázunk most már csak 19 hétig. Ennek a népfőiskolának a Vestjylland Hojskolenek magas szintű emberközpontúsága, felszereltsége, működése bámulatos. Lényeges megemlíteni, hogy az iskola energiaellátását 100%-ban fedezik a Nap a szél és a Föld energiájából.

A tanárok rendkívül sokoldalúak, és remek gyakorlati érzékkel rendelkeznek. Elsőre talán furán hangzik magyarként, hogy valaki miként lehet egy személyben filozófia, elektronikus zeneszerzés, ének és dalírás oktató, de ez itt működik. Azonban amire főként kitérnék ebben a bejegyzésben és remélhetőleg a későbbi posztjaimban is, az az étkezések témaköre. Magamra vállaltam önhatalmúlag, hogy elkezdem vezetni közös gasztro naplónkat, ugyanis a legkomolyabb értelemben vett csúcsgasztronómiával kápráztatnak el bennünket a hét minden napján. A konyha gyakorlatilag folyamatos munkában van, 70-80%-ban csak ökológiai gazdálkodásból származó nyersanyagokat használ fel.
A naplóban részletesen csak az ebédeket és a vacsorákat vezetem, mert a reggelik jobbára mindig ugyanolyanok, de az előzetes híresztelésekkel szemben cseppet sem unalmasak. Reggelikre bőséges mennyiségű müzlit, cornflakes-t és egyéb magokat, rendszerint különböző gabonákból készült forró kását, legalább három féle lekvárt, joghurtot, mogyoróvajat, különböző sajtokat, általában két féle kenyeret, gyümölcsöket és nem utolsó sorban dán vajat szolgálnak fel. Hétvégeken a reggeli hosszabb és bőségesebb mert ezeken a napokon nincs ebéd. Ekkor kapunk különféle felvágottakat, házi májkrémet, és szendvics csomagolásra is lehetőség van.

Ezek után következzék maga a gasztro napló az első hétről. Annyi megjegyzést fűznék hozzá, hogy az ételek neveit főként magam rögtönöztem eddigi gasztronómiai tudásom alapján, amely korántsem bőséges tudás az itteni nyersanyagok tányéron való pontos azonosítása terén. Ha lehet ilyet mondani, a menü a leírtaknál még bőségesebb, ezt tessék hozzágondolni. Irigykedő kommenteket természetesen örömmel fogadunk, de szabadkozni nem fogunk e sok egészséges, kifejezetten finom fogás miatt.

január 4.
vacsora: Dán húsgolyók dinsztelt hagymával. Céklasaláta rukkolával áfonyával és dióval. Barnamártás. Főtt/sült egész burgonya.

január 5.
ebéd: Zellerkrémleves pestoval. Tőkehal mákkal, ráksalátával. Házi majonéz. Főtt kagyló. Pácolt marhahúscsíkok. Gyömbéres lencseköret. Sült paprika narancsos répával. /Cooking class bemutatóebéd./
vacsora: Hal sütve, házi majonéz. Rakott sajtos paradicsomos padlizsán, Főtt/sült egész burgonya.

január 6.
ebéd: Thai zöldséges currys csirke, rizsköret, kókuszreszelék, ananász. Karfiol saláta rukkolával, céklalevéllel, lilahagymával.
vacsora: Tonhalpástétom, céklasaláta, dán húsgolyó, hal sütve, majonéz, zöldséges lasagne, pácolt nyers marha, karfiolsaláta, tofu, főtt/sült burgonya.

január 7.
ebéd: Zöldségkrémleves, fűszeres krutonnal. Hal-rák-kagyló leves krutonnal.
vacsora: /Party/ Egészben sült marha, lencsesaláta mákos zellerrel és póréhagymával. Rakott gomba. Saláta sárgarépával, brokkolival, lilahagymával. Barnamártás, vadasmártás, avokádókrém. Csoki mousse chilis déli gyümölcsökkel.

január 8.
ebéd: -
vacsora: chilis-marhás bab, és egyéb különböző erősségű csokis chiliszószok, tejföl, avokádókrém.

január 9.
ebéd: -
vacsora: Currys csirke paradicsomszószban, hagymával, csírával. Rizs, saláta brokkolival, csírával, babbal.

január 10.
ebéd: Zöldséges lasagne (reszelt répával, gombával, paprikával, hagymával, paradicsommal) és saláta párolt zöldbabbal, mangóval, paradicsommal, lilahagyma.
vacsora: chili, vegyes zöldségek, taco, marhahús pogácsa, zöldfűszeres héjában sült burgonya, kolbászos marhacsíkok párolt zöldbabbal hidegtálon, rizs, kókusz, mogyoró, ananász, hagymás-mákos sült zeller, mediterrán salátatál fekete olivával, paradicsomosmakréla, majonéz, citrom

Képeket hamarosan csatolok az ételekről. További írások az iskoláról, a tanárokról, a tájról, Dániáról hamarosan a többiektől és tőlem is várható. Mindenesetre örülök, hogy engem ért a megtiszteltetés, hogy elkészítsem első bejegyzésünket, jó időtöltést ezen a rendkívül informatív „túra-blogon”!

Szívélyes üdvözlettel, innen Lego-országból! Szekeres Balázs